|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 18 találat | lapozás: 1-18 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Toró Attila 2001. június 19.Sepsiszentgyörgyön jún. 17-én az Intim bárban bemutatkozott az új helyi ifjúsági lap, a Csigalépcső szerkesztősége: Szonda Szabolcs, Béres Károly, Klárik Attila, Köllő Zsolt, Papp Attila, Turoczki Emese és Toró Attila. Még nem döntöttek, ki lesz a főszerkesztő. Az első szám jól sikerült. /(Éltes Enikő): Csigalépcsőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./2002. november 6.A Digital Stúdió Kft. társtulajdonosa, Toró Attila /sz. Barót, 1969/ 1991-től grafikusként tevékenykedik. A cég honlapkészítéssel, reklámgrafikával és multimédia-tartalmak szerkesztésével foglalkozik. A közelmúltban internetes portált nyitott www.sepsiszentgyorgy.info címmel, ahol helytörténeti anyagok, városbemutató fotók, térkép, programajánló, képes eseménynaptár lesz elérhető. Most folyik az anyag felvitele. Ugyanitt civil szervezetek számára nyújtanak bemutatkozási lehetőséget. Már fellapozható a Csigalépcső ifjúsági folyóirat legfrissebb száma, a Háromszék Táncegyüttes bemutatkozója, a virtuális művészeti galérián helyi képzőművészek, fotósok, szobrászok munkáit mutatják be. Tervezik, hogy elérhetővé váljanak a Sepsiszentgyörgyön megjelenő újságok is. A www.webexpo.ro portálon a vállalkozók fogják bemutatni termékeiket, szolgáltatásaikat. /Czompó János: Háromszékiek az interneten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./2006. január 18.Kovászna város címertervét a múlt év december 19-én többségi szavazattal fogadta el a képviselőtestület, a múlt hét végén pedig a prefektúrán megtámadták a román képviselők. Szerintük a címerterv ,,csak székely jelképeket és Nagy-Magyarországhoz fűződő revizionista szimbólumokat tartalmaz, ami sérti a Románia nemzetbiztonságára vonatkozó törvényt is”. A kovásznai címer körüli vita immár tizenkét éve folyik. Az első tervet, amely Tompa Csaba tanár nevéhez fűződik, 1994-ben terjesztették a tanács elé, de az akkori testület román tagjai is tiltakoztak, mert a címertervben nem szerepeltek a helyi románságra utaló jelképek, mint például a tündérvölgyi ,,dák vár”, a sikló stb. Pár évvel később volt egy újabb próbálkozás, ezúttal a sepsiszentgyörgyi Toró Attila címertervei váltottak ki vitát. A román képviselők ugyanazokkal az érvekkel állt elő. Azután 1999–2000 táján a románok felkeresték a Román Tudományos Akadémia heraldikai bizottságát, de nem értek el eredményt. Valójában elég a törvénytelen területfoglalásokra, a Cigánypatakában történt román honfoglalásra, az ottani illegális építkezésekre gondolni. Ehhez elég kifejező, ha verebet rajzolnak a fecskefészekbe. /Bodor János: Verebet a fecskefészekbe! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 18./2007. augusztus 25.Különös vállalkozásba fogott Sepsiszentgyörgyön tizenegy fotó-, képző- és építőművész: Albert Levente, Bakó Zoltán, Balázs István, Damokos Csaba, Henning János, Kalamár György, Kolumbán Hanna, ifj. Kovács László (fotónk), Petrovits István, Toró Attila és Vargyasi Levente. A folyamat egy éven át tartott, 2002-ben és 2003-ban.,,…célja egy olyan, a művészek által kialakított városkép létrehozása, amely szubjektív módon tükrözi a városnak és lakóinak egy évét”. (A teljes anyag megtekinthető a kiállítás katalógusához csatolt CD-n.) Feltehetőleg éppen a romok miatt a négy-öt éve készült fotográfiák egy része már ma is kordokumentum, hiszen a város épül és változik. /Bogdán László: A város ismeretlen arcai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./2007. szeptember 17.A sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban megnyílt a Maybe2 című tárlat. A kiállított művek javarészt a verbalitáson alapszanak. „Mára már nincsenek híreink” – hirdeti magát az egyik művész. Az első Maybe kiállításra 2002-ben került sor, akkor 24 fiatal alkotó mutatkozott be. „A Maybe-generáció tulajdonképpen a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceumban végzett képzőművészekből áll” – magyarázta Szabó Ágnes Evelin, a Maybe egyik szervezője. A kiállított munkák egy része közös alkotás, így a 23 kiállító közül többen is dolgoztak egy-egy munkán. Olyan műveket bocsátottak közszemlére, amelyek még nem voltak kivitelezve, és nem is lesznek, ezért is adták az idei Maybe-nek a Terv-Művek megnevezést. Tanácskoztak a térség kortárs művészetének problematikájáról, Ütő Gusztáv képzőművész, az Etna Alapítvány elnökének moderálásában. Felszólalt többek között Damokos Csaba, akinek nevéhez a Járda fesztivál fűződik. A meghívottak közt jelen volt Kerezsi Nemere, a Köztes Terek Hordozható Múzeumának képviselője, Toró Attila, aki a Képvidék fotóstáborok alapembere, Péter Alpár, az Art Station Megálló rendezvény képviselője, illetve a kézdivásárhelyi Vetró Barnabás, az UdvarTér kortárs művészeti mozgalom felelőse. /Illyés Judit: Szentgyörgyi Terv-Művek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./2007. december 15.Fotókiállítás nyílt Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság dísztermében. Az estet a rendezvény házigazdája, Pozsony Ferenc nyitotta meg. A fényképkiállítás címe: Háromszéki életképek, a fotókat a Kép-Vidék alkotócsoport munkái közül válogatták ki, a megnyitón jelen volt az alkotócsoport vezetője, Toró Attila is, aki pár szóban ismertette a társaság munkáját. A Kép-Vidék alkotócsoport 2001 óta tevékenykedik, céljuk, hogy képeik segítségével a lehető legtöbb háromszéki települést bemutassák. A fotókiállítás mellett címer kiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők, háromszéki települések címereivel. Alkotójuk, Szekeres Attila István is jelen volt az ünnepélyes megnyitón, aki elmondta: az itt látható címergrafikák mind Kovászna megyei közigazgatási címerek. /Osváth Diána: Eseménydús Háromszék Est. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ A Kép-VIDÉK alkotócsoport Háromszéki életképek című fotókiállítását és a munkákból összeállított albumot szerkesztője, Toró Attila mutatta be. Demeter László a Kisgyörgy Zoltánnal és Demeter Lajossal együtt írt Barangolás Háromszéken című, a Kovászna Megyei Kulturális Központ (KMKK) kiadásában megjelent könyvet ajánlotta, illetve bemutatta az általa vezetett baróti Erdővidék Múzeumot, a baróti Erdővidéki Lapok negyedévente megjelenő folyóiratot és a szintén baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület kiadványait. Papp Zsuzsa, a KMKK munkatársa az intézményt és kiadványait ismertette. /Madarasi István: Egy szelet Háromszék Kolozsváron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./2013. augusztus 31.Tüntetés Sepsiszentgyörgyön is (Mentsük meg Verespatakot)Az ország számos nagyobb városához hasonlóan Sepsiszentgyörgy is csatlakozik a Mentsük meg Verespatakot mozgalom által vasárnapra szervezett tüntetéssorozathoz. A Ma Verespatak, holnap Réty mottóval meghirdetett, a verespataki ciántechnológiás aranykitermelés elleni megmozdulás Sepsiszentgyörgyön vasárnap délután öt órakor kezdődik az Erzsébet parkban a volt szovjet hősök emlékművénél – tájékoztatott tegnap Toró Attila, az egyik kezdeményező. A tiltakozó megmozduláshoz csatlakozó Zöld Erdély környezetvédő civil szervezet állásfoglalásában emlékeztet: a kormány e heti ülésén törvénytervezetet fogadott el a verespataki bányaprojekt megvalósításáról. „Elfogadhatatlan, hogy egy európai jogállamban kiemelt, nemzeti fontosságú közhasznú beruházásnak nyilvánítsanak egy tőzsdei spekulánsok által létrehozott, profitorientált magánvállalkozást” – áll a Zöld Erdély közleményében. A civilek kifogásolják továbbá, hogy a környezeti szempontból igen veszélyesnek ítélt beruházást mentesítik a hatályos előírások alól, sutba vágva minden környezetvédelmi, műemlékvédelmi, katasztrófavédelmi, gazdasági és jogi elemzést, szabályozást. „Elfogadhatatlan, hogy tőzsdei spekulánsok kilakoltassák a verespatakiakat saját házaikból. Ma a verespatakiak kerülnek utcára, holnap talán éppen te” – mutatnak rá a civilek, arra kérve mindenkit: a megmozdulásokon való részvételével fejezze ki szolidaritását a verespataki lakosokkal. Tüntetés egyébként 17 romániai és 13 külföldi városban zajlik – többek között Párizsban, Brüsszelben, Bécsben, Londonban, és Washingtonban is Victor Ponta kormányfő tegnap a törvénytervezet kapcsán kifejtette: nem kér politikai voksot a parlamenttől, minden honatya saját lelkiismerete szerint fog szavazni, aszerint, hogy szerinte mi jobb a választói számára. Úgy vélte, „rendkívül vitatott projekt” lévén, a verespataki kérdésben nem dönthet a kormány, csak azok, akik Románia minden állampolgárát képviselik. Farcádi Botond Erdély.ma 2014. január 14.Furcsaságok a rétyi fűrészüzem körülÉpül az óriásfűrészüzem Rétyen, mivel a háromszéki beruházás zöld utat kapott. Szakmailag és a romániai törvények szerint is minden rendben van a Holzindustrie Schweighofer cégcsoport nagykapacitású fafeldolgozója körül. A felelősség is megoszlik annyi felé, ahány szakmai jóváhagyást beszerzett. A témával kapcsolatosan Oláh Gál Elvira a Kossuth Rádió számára készített riportot. A mikrofon előtt előbb Toró Attila, az Indigo csoport vezetője szólalt meg, aki elmagyarázta, hogy vizsgálataik alapján kiderült: nem olyan fényes az a lehetőség, amit a helyiek számára szán a beruházó, mert ahol működnek a vállalat fűrészüzemei ott az erdőket letarolták, az utak károsodtak. Az Indigo csoport vezetője elpanaszolta, hogy Kovászna Megye Tanácsa petíciójuk egyetlen pontjára sem válaszolt, a Környezetvédelmi Hivatal pedig sorra állította ki az üzem beindításához szükséges engedélyeket. A környezeti hatástanulmányt három egymástól független civilszervezet elemezte, és ezek rámutattak, hogy a Környezetvédelmi Hivatal hatástanulmánya meghamisítja a valóságot, de a leadott óvásokat visszautasították – magyarázta Toró Attila. Hozzáfűzte: az is furcsa, hogy a 2013 december 24-én kiadott építkezési engedélyről a közvéleményt csak 2014 január 9-én értesítették. Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke röviden nyilatkozott: romániai törvények szerint a beruházó minden szakmai jóváhagyást megszerzett, a megyei tanács építkezési autonómiája eddig tartott. Tamás szerint nincsen olyan jogi, vagy közigazgatási érv, ami a szakhatóságok engedélyezése után megakadályozhatná egy építkezési engedély kiadását. Réty polgármestere, Dálnoki Lajos elégedett, és azt reméli, hogy a település fellendülését hozza a beruházó. 650 munkahelyről van szó, a község jövedelme az adók által megemelkedik, ez a cég önzetlenül segít a szociális problémákon, máris naponta 50 gyermek részesül ingyenes délutáni oktatásban, amit ők finanszíroznak, februárban pedig 50 ezer lej ösztöndíjat osztanak ki – érvelt a polgármester. Dálnoki elismerte, hogy hatalmas mennyiségű fa termelődik majd ki, de ő mégis derűlátó, mert azt mondja: „ha az erdészek ügyesek, akkor a kitermelt mennyiség az újraültetések során megújul.” Kossuth Rádió Erdély.ma, 2014. január 16.Néma tiltakozó akció a Schweighofer üzeme ellenKétszáz környezetért aggódó civil gyűlt össze szerda délután a Kovászna megyei önkormányzat székháza elé, hogy tiltakozzon a rétyi Schweighofer fűrészüzem engedélyeztetése ellen. A beruházást ellenző Indigó csoport nevű társadalmi szerveződés felhívására Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről, Barótról és Csíkszeredából érkeztek résztvevők a több órás néma tiltakozó akcióra. A szervezők korábban felkérték a tiltakozókat, hogy semmilyen szimbólumot, jelképet ne vigyenek magukkal. Ez így is történt, érkezésükkor a tiltakozók átvették a szervezők által biztosított táblákat, amelyeken többek között „Állítsátok meg Székelyföld letarolását!” „Döntés a közösség ellen egyenlő árulás” „Követeljük az építkezési engedély visszavonását” feliratú táblákat tartottak magasba, illetve sötétedéskor mécseseket, fáklyákat gyújtottak. Toró Attila a tiltakozás kezdeményezője a Sláger Rádiónak elmondta: a megmozdulással azt szerették volna bizonyítani, hogy közösségi támogatottsága van a rétyi fűrészüzem megvalósítása elleni tiltakozásnak. Emlékeztetett, hogy korábban több mint 7000 aláírást gyűjtöttek a beruházást ellenzőktől, de ezeket az engedélyezés során nem vették figyelembe. Az Indigó csoport képviselője leszögezte: megmozdulásuk nem az osztrák beruházó ellen irányul, hanem azért aggódnak, mert szerintük a gyár súlyosan veszélyezteti a környezetét, tevékenysége erdőirtáshoz vezethet, csődbe viszi a térség faipari kisvállalkozásait, illetve veszélyezteti a közeli Rétyi-nyír természetvédelmi területet és rossz hatással lesz a turizmusra. Toró Attila hozzátette: amennyiben nem sikerül megállítani a rétyi fűrészüzem megvalósítását, folyamatosan monitorizálják és dokumentálják majd annak építkezési fázisait, majd tevékenységét is, és minden olyan esetet közzé tesznek, amikor emiatt sérül a környezet. A tanácsülés keretében szó esett a Holzindustrie Schweighofer rétyi beruházásáról is. Tamás Sándor felszólalásában leszögezte: „Nem létezik olyan törvényes követelmény, amelynek a külföldi beruházó ne tett volna eleget. Több mint 40 szakmai engedélyre van szükség az üzem felépítéséhez, a Schweighofer pedig beszerezte ezeket. A beruházást a helyi közösség is akarja, mindenki emlékszik arra, hogy a tavaly nyáron rendezett közmeghallgatásokon egy kérdést tettek fel a rétyi emberek, mégpedig azt, hogy mikor lehet alkalmazásért jelentkezni. Munkahelyekre van szükség a megyében – ha valamilyen mondvacsinált okkal megtagadtuk volna az építkezési engedély megadását, akkor azt értük volna el, hogy a faipari cég jogi úton érvényesítette volna velünk szemben az igazát, és megtagadtuk volna a munkalehetőséget olyan emberektől, akik kenyeret akarnak családjuk asztalára tenni." Ugyancsak a tüntetést megelőzően érkezett egy közlemény a háromszéki sajtóhoz, amelyben András Nagy Róbert a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója arról tájékoztat, hogy az osztrák Gerald Schweighofer, a Holzindustrie Schweighofer cég tulajdonosa, Olosz Gergely javaslatára adott 223.770 lejes támogatást a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórháznak. A közlemény szerint ez az adomány lehetővé teszi, hogy felújítsák a gyermek fertőzőbetegségek osztályát, mely évente több mint 1.000 beteg gyermeket lát el Kovászna megye területéről. Egyébként a rétyi beruházás elleni akcióba hangsúlyosan beszállt a Greenpeace természetvédelmi szervezet is, amely korábban interneten gyűjtött aláírást a Kovászna megyei Környezetvédelmi Hivatal vezetőjének menesztése érdekében. Mivel ezt az akciót az érintett intézmény félresöpörte, a Greenpeace szerdán, a sepsiszentgyörgyi tüntetés előtt a Környezetvédelmi Minisztériumhoz fordult, és azt kérte váltsák le Gheorghe Neagu igazgatót, aki szerint évi egy millió fa kivágása nincs hatása a környezetre. Kovács Zsolt Szöveg és fotók forrása: slagerradio.ro Erdély.ma, 2014. november 13.Válasszuk az erdélyiséget! – Erdélyi személyiségek felhívása – ALÁÍRHATÓ!A romániai államfőválasztás második fordulója történelmi súlyú választás elé állította Romániát. Soha ilyen élesen nem osztotta meg ezt az országot az a kulturális határ, amely Közép-Európát választja el a Balkántól, soha ilyen élesen nem volt látható, hogy két eltér perspektíva, munkamorál és jövőtervezési szellem él itt egymás mellett, a Kárpátok két oldalán. Az egyik oldalon Victor Ponta, a holnapot felél jelen képviselője, a zsákmánypolitikát fenntartó fanarióta kormányzás továbbvivje áll. A másik oldalon pedig Klaus Johannis, az erdélyi reménykedés képviselője, azé a reményé, hogy Erdély hatására ez az ország talán még lehet az, ami eddig nem volt: szótartó becsületes munkára és a teljesítmény elismerésére épül, erkölcsös társadalom. Mit tehetnek az erdélyi magyarok? Úgy gondoljuk, két lehetőséges döntés van! Lehet annak alapján dönteni, hogy az egyik jelölt, Victor Ponta rég elvesztette szavahihetőségét a szemünkben, a másik pedig, Klaus Johannis, erdélyi szász – kisebbségi – mivolta ellenére sem ígért semmit, sőt, nem ért egyet Székelyföld autonómiájával, következésképpen nincs jó választás, nem érdemes szavazni. Ez a döntés azonban lemondás arról, hogy alakítsunk valamit a sorsunkon, ez a döntés a reményvesztett várakozásé, hogy majd – valamikor – csak elbukkan egy jelölt a román nemzetállam ködéből, aki tétlenségünk dacára megfelel várakozásainknak. És lehet annak alapján dönteni, hogy a mostani helyzet túlmutat azon, amit Klaus Johannis jelenleg képviselő: azt rajzolja ki, hogy létrejöhet – 1920 óta először – egy olyan összerdélyi szolidaritás, amelyre talán teljesen új politikai épület húzható fel. Lassan ugyan, aprómunkával, de nem esélytelenül! Mi ezt a reményt támogatjuk! Szakítani kell azzal a Romániával, amelyben a választások a pillanatnyi ígéretekről szólnak, amelyben a politikusok a lakosság túlélési reményeiből építik fel saját megélhetésüket. Szakítani kell azzal a romániai kisebbségpolitikával, amely a jogokat engedményként fogja fel, és amely a visszavonható engedmények fölötti alkudozással tartja ellenőrzése alatt a magyarság politikai képviseletét. Most Erdély felemelkedése került az előtérbe, ami esély és remény számunkra. Csak annyit kell tennünk érte, hogy vasárnap szavazzunk rá! Válasszuk az erdélyiséget a balkanizálódás ellenében! Farkas Árpád költő, Gazda József író, műkritikus, Izsák Balázs SZNT elnök, Kovács István az unitárius egyház közügyigazgatója, Kosztándi Jenő festőművész, Farcádi Botond újságíró, főszerkesztő, Incze Sándor nyugalmazott esperes, Vetró András szobrászművész, Damokos Csaba dizájner, Ferenczes István költő, Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár, Bereczki Kinga CIVEK elnök, Jánó Mihály művészettörténész, Beder Tibor a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke, Ötvös József református esperes, dr. Ütő Gusztáv képzőművész, egyetemi tanár, Nagy László az unitárius egyház püspökhelyettese, Kolumbán Gábor, dr. Máthé Dénes egyetemi tanár, Toró Attila a sepsiszentgyorgy.info szerkesztője, dr. Nemes Tibor családorvos, László János vállalkozó, dr. Antal Álmos kórházigazgató, Dr. Széman Péter az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke, Bíró Béla újságíró, a Sapientia EMTE professzora. Az aláírók névsorához itt lehet csatlakozni: https://erdely.ma/alairas.php?al_id=20 Erdély.ma 2015. május 11.Megmozdult SepsiszentgyörgyMagyar, román, német és angol feliratú táblákat emelt a magasba az erdők védelmében szervezett tüntetés mintegy ezer résztvevője szombat este Sepsiszentgyörgyön a prefektúra előtt, az esemény szónokok által is megfogalmazott legfőbb üzenete pedig az volt: véget kell vetni a felelőtlen, törvénytelen erdőirtásnak, le kell állítani a Réty határában megtelepedett Holzindustrie Schweighofer fűrészüzem működését. Állítsátok le a Schweighofert!, Ki a maffiával az országból!, Nem ilyen jövőt akartunk!, Állítsátok le Székelyföld letarolását!, Védjük gyermekeink jövőjét!, Ne lopjátok el zöldaranyunkat! – ilyen és ehhez hasonló, több nyelven megfogalmazott feliratokkal üzentek a tüntetők az osztrák nagyvállalatnak, valamint a helyi és az országos döntéshozóknak. A civilek által kezdeményezett eseményen rengeteg fiatal jelent meg, de minden korosztály képviseltette magát, a szervezők felhívását betartva pártjelképeket senki sem hozott magával. Hans Hedrich, a törvénytelen fakivágás ellen küzdő Neuer Weg Egyesület alelnöke igen kemény szavakkal ostorozta a Holzindustrie Schweighofert. Törvénytelenül épült meg Réty határában a fenyővágóhíd, az osztrák vállalat pedig már működteti is azt, ugyancsak illegálisan, működési engedély hiányában, ráadásul törvénytelenül kivágott, lopott fát is feldolgoznak – sorolta. Nem volt valódi közvita a rétyi fűrészüzemről, Kovászna megye tanácsának elnöke december 24-én, karácsony szombatján állította ki az építkezési engedélyt – idézte fel a civil aktivista, mire hurrogással válaszolt a tömeg –, de egy sor európai előírást is megszegett a környezetvédelmi hivatal a hatástanulmányok kapcsán, emiatt be is perelik az intézményt. A mi erdeinkről van szó, Székelyföld, Erdély, Románia erdeiről, de európai ügy is ez, ezért a zöldek készek az Európai Bizottsághoz fordulni. Hans Hedrich ismertette azokat a jogi lépéseket, amelyeket a Neuer Weg Egyesület a bukaresti székhelyű BankWatch egyesülettel közösen kezdeményezett az ügyben. A bíróság sokáig nem akarta kitűzni a tárgyalás időpontját, közben viszont Réty határában épült a hatalmas fűrészüzem – ebből is egyértelművé vált számukra, hogy az osztrák cég kész tények elé akarja állítani a bírákat. Kitért az erdőtörvényre is, amelyet, mint ismert, az államelnök újraelemzés végett visszaküldött a parlamentnek. A jogszabálynak a piaci részesedést 30 százalékra korlátozó előírása ellentétes a monopóliumra törő osztrák vállalat érdekeivel – magyarázta Hans Hedrich –, ezért a Holzindustrie Scheighofer azt akarja elérni, hogy még a törvény alkalmazása előtt beinduljon rétyi üzeme. Miután törvénytelenül kivágott fát is feldolgoznak, már nem is lehet gazdasági tevékenységnek nevezni mindazt, amit a Schweighofer folytat, sokkal inkább szervezett bűnözésről van szó, amit le kell állítani, fel kell számolni – érvelt Hans Hedrich. Kitért arra is, hogy a tömegben nem látja képviselőinket, vezetőinket: Tamás Sándort, Olosz Gergelyt, Korodi Attilát vagy éppen Mircea Duşát. Majd taps közepette leszögezte: nem hátrálnak meg, a harcot folytatják jogi úton és tiltakozásokkal. A megmozdulás egyik szervezője, a sepsiszentgyörgyi Toró Attila arra kérte a résztvevőket, fogalmazzák meg üzeneteiket a helyi és országos hatóságoknak a helyszínen levő kartonlapokra, ezeket megmutatják majd a világnak és továbbítják az illetékeseknek. Azt is elmondta: amikor szükség lesz rá, újabb tiltakozást szerveznek. Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. május 11.Megvédik az erdőket – Félszáz visszaélést tártak felTöbb mint félszáz lehetséges büntetőjogi visszaélést tárt fel a miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete, amely az állami erdőgazdálkodási hatóságnál (Romsilva) és megyei erdészeti igazgatóságoknál vizsgálódott. Az ellenőrző testület már az Országos Korrupcióellenes Ügyészséget (DNA) is értesítette az ügyben. Az Agerpres hírügynökség által idézett közlemény szerint a testület a Beszterce-Naszód, Máramaros, Suceava, Neamţ és Mehedinţi megyei igazgatóságon végzett ellenőrzést az állami tulajdonban lévő erdőkben folytatott kitermelés és fakereskedelem kapcsán, míg a Romsilvánál egy 2009-ben, mint kiderült, törvénytelenül elfogadott szabályzat miatt vizsgálódtak. Az eljárás nyomán szerzett bizonyítékok arra utalnak, hogy az intézmények összesen 52 büntetőjogi kihágást követtek el: többek között okirathamisítást, hamis iratok használatát, hamis tanúvallomást, feljelentés elmulasztását, magánszemélyek és közérdek sérelmére elkövetett hivatali viszszaélést, valamint hivatali mulasztást. Hatáskörén kívül tevékenykedett a Romsilva Az ellenőrző hivatal azt is kiderítette, hogy a 2009-es szabályzat elfogadása nem tartozott a Romsilva vezetőtanácsának hatáskörébe, ezt ugyanis kizárólag a mezőgazdasági minisztérium tehette volna meg. Az előírás az állami tulajdonban lévő erdők kitermelésére vonatkozik: eszerint a licitre jelentkező cégek számára már nem kötelező, hogy hivatalos dokumentumot adjanak le fizetőképességükről, illetve arról, hogy tartoznak-e az államnak, holott ez az előírás szöges ellentétben áll a kormány vonatkozó rendeletével. „A Romsilva szabályzata gyakorlatilag lehetővé tette, hogy olyan vállalkozások is jelentkezzenek erdőkitermelésre, amelyek nem tudták bizonyítani, hogy rendelkeznek a szükséges anyagi feltételekkel és munkaerővel a tevékenység elvégzésére” – olvasható az ellenőrző testület közleményében. A miniszterelnöki hivatal ellenőrző testületének Máramaros megyei akciója a nemrég támadások kereszttüzébe került osztrák Holzindustrie Schweighofer nagyvállalatot is érintette. A jelentés szerint a megyei erdészeti igazgatóság a hatályos törvény több előírását is áthágva kötött adásvételi szerződést a mamutcéggel, ennek nyomán pedig 2,1 millió lejjel károsították meg a Romsilvát. A miniszter megerősítette az eljárás tényét A napokban egyébként Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter hivatalosan is megerősítette azt a román sajtó által források alapján közölt hírt, miszerint a szaktárca vizsgálatot kezdeményezett a Schweighofer radóci és szászsebesi üzemeiben. A miniszter elmondta: valóban az amerikai Environmental Investigation Agency (EIA) környezetvédelmi civil szervezet rejtett kamerás felvételei nyomán rendelte el az ellenőrzést, amelynek célja megállapítani, hogy az osztrák cég hazai gyáraiban törvényesen kitermelt fát dolgoznak-e fel, a radóci üzemnél pedig a légszennyezés mértékét is vizsgálják. Erre reagálva a Holzindustrie Schweighofer közleményben szögezte le, hogy belső kivizsgálást is indítanak az ügyben, ugyanakkor a román állam minden jogszabályát betartják. A nagyvállalat képviselői a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkoztak: folyamatosan ellenőrzik a tevékenységet, és üdvözlik a gyanúsítgatások miatt kezdeményezett átfogó vizsgálatot, mert így „eloszlathatják a civil szervezetek alaptalan vádjait”, hiszen minden rönk, amit feldolgoznak, hivatalos kísérőlevéllel érkezik a gyárakba. Többtucatnyi városban tüntettek a civilek A törvénytelen erdőkitermelés ellen eközben a civilek is felléptek: szombaton többtucatnyi városban szerveztek tüntetést az erdők és fák védelme érdekében, ezzel kapcsolatban Graţiela Gavrilescu úgy nyilatkozott, szeretné, ha minden állampolgár ellenezné az erdőirtást. Sepsiszentgyörgyön mintegy ezren vettek részt a prefektúra épülete előtt szervezett megmozduláson, a tüntetők pedig egyúttal a Schweighofer Rétyen épülő üzeme ellen is tiltakoztak. A civilek négynyelvű – magyar, román, angol és német – feliratot tartalmazó táblákat emeltek a magasba, amelyeken azt hirdették: „Védjük meg gyermekeink jövőjét, a természetet!”, illetve „Állítsátok le az osztrák favágóhidat!”. Az egyórás tüntetésen Hans Hedrich, a fogarasi Neuer Weg Egyesület alelnöke ismertette, milyen lépéseket tettek, hogy megakadályozzák az erdőirtást, illetve leállítsák a rétyi favágóhíd beüzemelését. Emlékeztetett: eddig három pert indítottak a gyár építkezési engedélyének felfüggesztéséért, később visszavonásáért. A környezetvédő úgy véli: Klaus Johannis a Schweighofer lobbija miatt küldte vissza a parlamentbe az új erdőtörvényt, amelyben az államfő az uniós versenyszabályokra hivatkozva éppen azokat a – zöldek által üdvözölt – cikkelyeket kifogásolta, amelyek megakadályoznák, hogy egy cégcsoport monopolhelyzetet alakíthasson ki a favásárlás során. „Amennyiben a jogszabály tartalmazná azt az előírást, miszerint egy cég egy fafajtából legfeljebb 30 százalékot vásárolhat fel, az osztrák cég be sem indíthatná a rétyi gyárat, hiszen már rég túllépték az arányt. A nagyvállalat abban bízik, hogy ha még a régi törvény alapján indítják be az üzemet, akkor már később sem lehet leállítani őket” – fogalmazott Hedrich. Hangsúlyozta: a Schweighofer üzletterve arra alapszik, hogy lopott, törvénytelenül kitermelt fát dolgoznak fel, különben nem termelnének nyereséget, a hatalmas kapacitású üzemeiket nem tudnák profittal működtetni. „A végtelenségig fogunk perelni, más módja nincs annak, hogy gátat szabjunk a korrupt vállalat tevékenységének. Verespatak példáját követjük, ott is azért nem valósult meg a kitermelés, mert a környezetvédő civilek szinte minden pert megnyertek” – tette hozzá a környezetvédő. Toró Attila, a helyi Indigó-csoport vezetője arról számolt be, hogy amennyiben az erdészeti törvényt a 30 százalékos korlátozás nélkül fogadják el, minden héten utcára vonulnak. Johannis: jogos az aggodalom Kolozsváron szombaton megbénították a városközpont forgalmát a tüntetők, akik egyebek közt „Ébresztő Románia!” és „Kifelé a Holz-cal az országból!” jelszavakat skandáltak. Csíkszeredában mintegy hetven tüntető gyűlt öszsze a Szabadság téren, köztük volt Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter is. „Meg kell mutatni, hogy az emberek figyelnek arra, hogy jövő héten mi történik a parlamentben. Az államelnök többé nem tudja visszaküldeni a törvényt, és így lesz egy normális törvényünk, amellyel megállítjuk a felelőtlen gazdasági fejlődést” – fogalmazott Korodi. Klaus Johannis szombati Facebook-bejegyzésében „legitimnek” nevezte a zöldek, illetve a tüntetők aggodalmát és megígérte, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) legközelebbi ülésén napirendjére tűzi az illegális erdőirtások ügyét. „Biztos vagyok benne, hogy nem csak a jelenséget sikerül megállítanunk, hanem az állami intézmények képesek lesznek azonosítani és felelősségre vonni azokat, akik törvénytelenséget követtek el” – fogalmazott az államelnök. Bíró Blanka, Kőrössy Andrea Krónika (Kolozsvár) 2015. május 16.Tiltakozók erejeHogy életünk élhetobbé, vállalhatóbbá váljék, hogy ne csak porladjunk, mint a szikla, érdemes kimondanunk hangosan és határozottan mindazt, amit elfogadhatatlannak, törvénytelennek, megalázónak tartunk. �?rdemes idoben, jókor, jó helyen kiabálni - talán ez az egyedüli esélyünk arra, hogy ne döntéshozói önkénynek kiszolgáltatottan, terelgetheto juhnyájként, hanem gondolkodó, mérlegelo, szükség esetén pedig tiltakozó emberként lélegezzünk e tájon. �?rdemes és lehet tehát szakítani a ne szólj szám, nem fáj fejem szemlélettel, az úgyis mindegy téves elvével. Az állásfoglalás, a véleménynyilvánítás erosödését szépen példázza az a romániai, barbár erdoirtást ellenzo civil összefogás, amely látványosan ölt egyre jelentosebb méretet. Az, hogy országos viszonylatban is központi, kényes és kényelmetlen kérdéssé vált a törvénytelen favágásokból is hasznot húzó osztrák fafeldolgozó ügye, a hangjukat hallató civil, környezetvédelmi szervezeteknek köszönheto. Azoknak, akik nem hunyászkodtak meg és nem hunytak szemet, akik esetenként testi épségüket kockáztatva kiderítették, a Holzindustrie Schweighofer attól sem riad vissza, hogy akár a Retyezát Nemzeti Parkból törvénytelenül kivágott fát is felvásárolja. Hogy német nyelvterületen errol cikkezik a sajtó, hogy egyre több városban, de az országhatáron túl is kifogásolják a mértéktelen erdoirtást, az elkötelezett, nem lefizetheto, nem megfélemlítheto civil szervezetek képviseloinek köszönheto. Azoknak a pár éve még magányos harcosoknak, akik szembefordultak a hatalmi, a hivatali és a beruházói arroganciával. Hiszen például a sepsiszentgyörgyi Toró Attila is egyedül próbált érvelni a mosollyal és kürtoskaláccsal fogadott befekteto ellen a 2013 szeptemberében Rétyen tartott, közmeghallgatásnak csúfolt színjátékon, ám ma már Sepsiszentgyörgyön is több százan, ezren tüntetnek az osztrák áldás ellen. Bizonyítván egyben azt, hogy nem mindenki lekenyerezheto, illetve hogy hosszú távú érdekeink fontosabbak megvásárolt agitátorok önös céljainál. Ma újra tüntetésre, tiltakozásra szólítanak. Szerencsénkre, nem csak Háromszéken, Sepsiszentgyörgyön, hanem az ország nagyvárosaiban is, ahol a közösségi oldalaknak is köszönhetoen egyre többen - jobbára fiatalok - határozottan mondják: elég volt, nem kérünk az efféle kizsákmányolásból. Nem maradtunk magunkra, egyre többen és határozottabban foglalnak állást egy olyan ügyben, amelynek visszásságát két évvel ezelott még csak sejteni lehetett, ám napjainkra egyre egyértelmubbé válik: történelmi tévedés az osztrák faipari beruházás Háromszékre telepítése. Mózes László Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. május 18.A felelősség a miénk is – Ismét tüntettek erdőink védelmében SepsiszentgyörgyönMinden bizonnyal a neki-nekieredő eső is elriasztotta az érdeklődőket, így kevesebben, mint egy héttel korábban, de kétszáz-kétszázötvenen szombaton is összegyűltek Sepsiszentgyörgyön az erdők védelmében tiltakozni. Ernyőkkel, esőköpenyekkel érkeztek, elsősorban az idősebb korosztály bizonyult kitartóbbnak, de sokan jöttek fiatalabbak is, szép számmal gyermekekkel. S bár sok ígéret elhangzott az elmúlt egy hétben, a táblák, a tömeg által skandált jelszavak nem változtak. A romániai erdőirtások, a rétyi fűrészüzem engedélyeztetése ellen tüntetünk – jelentette be Toró Attila, a tiltakozás főszervezője. Kiemelte: nem vagyunk egyedül, az ország 28 városában és a világ számos nagyvárosában vonultak ismét utcára. Az elmúlt napokban nagyon sok követelést megfogalmaztak a romániai civil szervezetek, közülük a sepsiszentgyörgyiek hetet választottak ki, ezek hangzottak el a prefektúra előtti téren Toró Attila tolmácsolásában. Első és legfontosabbként: a végleges bírósági engedélyek meghozataláig semmilyen további engedélyt ne állítson ki a szakhatóság a Holzindustrie Schweighofer rétyi fűrészüzeme és a területén működő hőerőmű számára. A követeléslista második pontja: véglegesen tiltsák be az ipari jellegű fakitermelést a nemzeti parkokban, természetvédelmi területeken. A harmadik, hogy más EU-s országokhoz hasonlóan meghatározatlan időre tiltsák be a rönk és fűrészanyag exportját. Szerepel a listán a vezető pozícióban levő faipari cégek visszaéléseinek megszüntetése és olyan jogszabályok életbeléptetése, melyek szavatolják, hogy az erdők haszonélvezői a helyi közösségek lehetnek; a fafeldolgozásban a 30 százalékos felső határ bevezetését; az erdészet megfelelő támogatását, hogy egyensúly alakulhasson ki a kitermelés és a védelem között; az illegális fakitermelés azonnali leállítását. Toró Attila felidézte: Schweighofer a rétyi üzemét 2013-ban engedélyek nélkül kezdte építeni, és idén márciustól április végéig szintén hivatalos jóváhagyások nélkül kezdték meg a beüzemelést. Hétfőn közmeghallgatást tartanak Rétyen a vállalat területén létrehozott hőerőmű engedélyeztetéséért, ám a gyár méretei, kapacitása miatt az érvényes törvények szerint húsz kilométeres körzetben – tehát Sepsiszentgyörgyön is! – kell annak kifejtett hatását felmérni. „Minket miért nem kérdeznek meg, hogy akarjuk-e?” – tette fel a kérdést. Ismertette továbbá: négy hazai civil szervezet – a fővárosi Bankwatch Románia, a fogarasi Neuer Weg, a kolozsvári székhelyű Energy Justice és a Greenpeace romániai csoportja – csütörtökön óvást nyújtott be a rétyi hőerőmű engedélyeztetése ellen, jogi érveik felsorolása mellett kérték, ne tartsák meg a hétfői közmeghallgatást. Toró Attila kitért arra is, a felelősség a miénk is, a városkörnyéki erdők tele vannak szeméttel, ha mi nem tudjuk megbecsülni azokat, nem várhatjuk, hogy más megtegye, s amíg mi nem vigyázunk rájuk, politikusaink is úgy érzik, nem fontosak, bárki bármit megtehet bennük. Felhívta a figyelmet: működik az erdőradarrendszer, a 112-es számon bárki bejelentést tehet, kérheti az elhaladó rönkszállítmányok ellenőrzését. „Azt ajánlom, éljünk ezzel a lehetőséggel, ha nem is tudjuk megállítani az illegális kitermelést, a frászt beléjük tudjuk verni” – mondotta. Az utcára vonulás, a tiltakozás nem értelmetlen, Victor Ponta a szombati megmozdulások előtt néhány órával bejelentette, hogy augusztus 31-ig leállítják a rönkexportot. „Hirtelen lett egy ilyen tervezet. Ha még kétszer-háromszor utcára vonulunk, szépen, lassan mindent vissza lehet alakítani, az erdőket meg lehet menteni. Az a felelősség is a miénk, hogy kik döntenek az elkövetkezőkben rólunk, nélkülünk” – hangzottak el Toró Attila derűlátóbb, de éberségre intő szavai. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. május 19.Vita helyett műszaki adathalmaz (Közmeghallgatás Rétyen)A Réty határában lévő fűrészüzem energiaellátásával kapcsolatosan tartottak tegnap délután közmeghallgatást a község kultúrotthonában. A rendezvényen egy tervezett hőerőmű műszaki adatait ismertették, ezzel kapcsolatosan a jelenlevők nem tettek fel egyetlen kérdést sem, újságírók hozzászólása mellett egyedül a sepsiszentgyörgyi Toró Attila fogalmazott kritikusan, arra kérve a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal illetékeseit, semmilyen működési engedélyt ne adjanak ki addig, ameddig nem születik végleges ítélet a fafeldolgozót érintő bírósági eljárásokban. A délután négy órára hirdetett közmeghallgatás témája a fafeldolgozó területére tervezett, „zöld energiát” termelő létesítmény bemutatása, az azzal kapcsolatos esetleges felvetések megtárgyalása volt. A Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivataltól a radóci székhelyű Bioelectrica Transilvaniei Kft. január 14-én kért jóváhagyást, az engedélyeztetési folyamat részeként tartották a tegnapi rendezvényt, amelyre eleinte a terem mintegy félig telt meg érdeklődőkkel, becslések szerint száznál kevesebb hallgatóval. Gheorghe Neagu, a környezetvédelmi hivatal igazgatója bevezetőként elmondta, az általa vezetett intézmény bekérte az összes vonatkozó dokumentumot, azok értékelése alapján folytatják majd az engedélyezési eljárást. Az intézmény munkatársa, Luminiţa Bălălău az eddigi lépéseket ismertette, mondván, hogy a folyamatba a Holzindustrie Schweighofer mellett igénylőként bekapcsolódott a Bioelectrica Transilvaniei is, ez utóbbi kérését pedig több lépésben elemzik, a közmeghallgatáson a benyújtott iratcsomóval kapcsolatosan várnak észrevételeket. A dokumentációt összeállító Petráss István alig kezdte ismertetni a tervezett hőerőmű műszaki adatait, egy helybeli hozzászóló azt kérte, beszéljen magyarul is, mert a rétyi résztvevők többsége magyar, így két nyelven folytatta ismertetőjét. A Holzindustrie Schweighofer rétyi fűrészüzemének területén létesítendő, 60 megawattos teljesítményű, biomasszával működő hőerőmű paramétereit Petráss mintegy másfél órán át részletezte, bemutatójának végére a teremben ülők száma alaposan megcsappant. A majdani energiatermelés témakörében elhangzottak lényege, hogy a befektető a legjobb technológiákat ígéri, a zajra, vízre, levegőre vonatkozó becsült adatok pedig minden esetben a megengedett határértékek alattiak. A hőerőmű, illetve fafeldolgozó esetleges légszennyezését egy 25 kilométer oldalú, négyzet alakú területen modellezték, de megvizsgálták a termelés során keletkezett hulladék kérdését is. A megyei tanács kérésére ugyanakkor a Rétyi Nyír, illetve a Bodok–Barót-hegység természetvédelmi területeken is vizsgálják majd a levegő minőségét. Az ismertetőt követő kérdésfelvetésében Toró Attila újólag javasolta, pontosabban követelte, hogy a rétyi fafeldolgozó egységre vonatkozó végleges bírósági ítéletek megszületéséig a környezetvédelmi hivatal ne bocsásson ki újabb engedélyt. Mint mondta, az említett huszonöt kilométeres körzet indokolná, hogy megkérdezzék a sepsiszentgyörgyieket is, hiszen a megyeszékhely teljes lakossága érintett a levegő minőségének ügyében. Gheorghe Neagu válaszában leszögezte, törvényesen járnak el, a közmeghallgatást a befektetésnek otthont adó községközpontban szervezik, az erdőket pedig szerinte a hegy lábánál kell védelmezni. Toró azt is kifogásolta, miként működhet környezetvédelmi engedély nélkül a fűrészüzem, mire Neagu azt válaszolta, ez nem tartozik hatáskörükbe, ezt a környezetvédelmi őrségnek kell megvizsgálnia, de ő úgy tudja, a fűrészüzemben nem termelnek, hanem a berendezés műszaki vizsgálatát végzik. Leszögezte: az engedélyeztetési folyamat törvényes mederben zajlik, a hőerőmű engedélyeztetése különben még két és fél, három hónapig elhúzódik, ám ha minden dokumentumot rendben találnak, a környezetvédelmi hivatalnak nincs oka arra, hogy ne hagyja jóvá azt. Kérdéseket fogalmazott meg a sepsiszentgyörgyi Observatorul de Covasna napilap tudósítója is, válaszai után Gheorghe Neagu megjegyezte, máskor jöjjenek felkészültebben az újságírók, fogalmazzanak lényegre törően. Luminiţa Bălălău hozzáfűzte, elvárták volna, hogy a civil szervezetek képviselői olyan műszaki felvetésekkel jelentkezzenek a közmeghallgatáson, amelyek segítségével módosítások is eszközölhetőek. Ezután berekesztették a rendezvényt, ám az érdeklődők legalább fele már korábban elhagyta a termet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. június 19.Zöld út a fűrészüzemnek (Környezetvédelmi engedélyt kapott a Schweighofer)Megkapja a környezetvédelmi engedélyt rétyi fűrészüzeme számára a Holzindustrie Schweighofer (HS) – a dokumentum kiállításáról tegnap döntött a háromszéki környezetvédelmi hivatal illetékes szakbizottsága. Az osztrák fafeldolgozó tevékenységét ellenző civil szervezetek kilátásba helyezték, jogi úton támadják meg a határozatot. A HS gyára környezetvédelmi engedélyének kiállításáról Gheorghe Neagu intézményvezető számolt be a Háromszék érdeklődésére, megjegyezvén: a kérelmezési iratcsomó szükséges kiegészítése is megtörtént a beruházó részéről. Az illetékes testület döntése kapcsán a következő 15 napban várják az esetleges észrevételeket, ezt követően kiállítják a rétyi fűrészüzem számára a környezetvédelmi jóváhagyásra vonatkozó dokumentumot. Neagu elmondta, a jelzett időszakban beérkező észrevételek nem írják felül vagy semmisítik meg a szakbizottság döntését. Valószínűbb, hogy a bírósági utat választjuk az észrevételezés helyett – reagált a környezetvédelmi hivatal döntésére Toró Attila, hozzáfűzve, a kérdésben már egyeztetett a fogarasi Neuer Weg, illetve a bukaresti BankWatch Egyesülettel. A környezetvédelmi aktivista kifejtette, számítottak erre a döntésre, ám nem tekintik lezártnak az ügyet, a jövőben is figyelemmel követik majd a Réty szomszédságában létrehozott gyár tevékenységét, a 112-es hívószámon pedig minden rönkszállító autó rakományát ellenőriztetik. Leszögezte azt is, mindent megtesznek azért, hogy a megyei önkormányzat vezetőségének felelősségét az engedélyeztetési folyamatban nyilvánosságra hozzák. Közben a HS rétyi fűrészüzeme kapcsán indított jogi eljárások is folytatódnak, július közepén a beruházás területrendezési terve ellen kezdeményezett ügyet tűzi napirendjére az illetékes bíróság – összegzett Toró Attila. Demeter Virág Katalin Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. augusztus 25.Beindult a fenyővágóhíd (A civilek folytatják a tiltakozást)Beindította a termelést rétyi fűrészüzemében a Holzindustrie Schweighofer (HS) osztrák óriásvállalat. A papíron 800 ezer köbméter fenyőrönk feldolgozására alkalmas telep egy hete történt beüzemeléséről maga a vállalat számolt be honlapján. A háromszéki beruházást ellenző civilek egyelőre tudomásul veszik a helyzetet, de nem adják fel: jövő hónapban folytatják a bírósági eljárásokat, illetve várhatóan az utcai tiltakozásokat. Az óriáscég honlapján augusztus 20-án jelent meg az a viszonylag szűkszavú, jórészt már ismert adatokat felsorakoztató tájékoztató, mely szerint a Réty határában hetven hektáron felépített fűrésztelepen augusztus 17-én elkezdődött a feldolgozási tevékenység, miután minden ehhez szükséges engedélyt sikerült beszerezniük. Noha a vállalat semmilyen részletesebb közléssel nem szolgált, tény, hogy hétvégén már készáru, valamint fűrészporrakás állt felhalmozva a telep udvarán, illetve rönkszállító kocsik, alaposan megrakott nyerges vontatók is érkeztek az üzemhez. A cég tájékoztatója a továbbiakban felsorolja az eddig már több rendben is nyilvánosságra hozott tudnivalókat, a beruházás értékét, a létrejövő munkahelyek számát – 650 állást ígértek. Utóbbi kapcsán hangsúlyozzák, az csak a telep teljes kapacitáson való működtetése esetén érvényes. Arról, hogy jelenleg milyen hatásfokkal üzemel a telep, illetve pontosan hány személyt alkalmaztak eddig, a vállalat nem közöl információkat. A beruházást ellenző civilek egyelőre tudomásul veszik az új helyzetet – mondta el lapunk érdeklődésére Toró Attila. A sepsiszentgyörgyi aktivista kifejtette: szeptemberben folytatódnak azok a perek, amelyeket a fogarasi Neuer Weg, valamint a bukaresti BankWatch egyesület indított a Holzindustrie Schweighofer ellen. A jogi eljárások során egyebek mellett a rétyi beruházás területrendezési tervét, az építési engedélyt, illetve a kapcsolódó engedélyezési folyamatot is megtámadták. Tudomása szerint szeptember 10-étől várhatóak a következő tárgyalások, majd 20-ától elviekben az illegális erdőirtások elleni utcai tiltakozásokat is újrakezdik. A Holzindustrie Schweighofer ellen egyébként az elmúlt hetekben újabb vádak láttak napvilágot. Legutóbb a Rise Project portál hozta nyilvánosságra, hogy a környezetvédelmi szaktárca ellenőrzést végzett 2014 januárja, valamint 2015 áprilisa között a cég radóci és szászsebesi gyárainál, és az erről készült jelentésben az áll: tisztázatlan eredetű, származási tanúsítvány nélküli fát is átvettek nagy tételben (megközelítőleg 166 ezer köbmétert) a beszállítótól (huszonhét vállalkozástól). A HS a portálnak küldött állásfoglalásában általánosságban tagadja a vádakat. Leszögezik: a minisztériumtól még nem kapták kézhez a jelentést, és hangsúlyozzák, illegálisan kitermelt fát semmilyen körülmények között nem vesznek át, sőt, a faanyag teljes útja lekövethető a kitermeléstől a gyárba jutásig. Az átvett és a leszerződött mennyiségek közötti különbséget azzal magyarázzák, hogy három hónapra szóló megállapodásokat kötnek, és ez idő alatt a havonta szállított rönkmennyiség különbözhet a kitermelési körülmények függvényében. A minisztériumi jelentésből a Rise Project szerint az is kiderül, hogy az elektromos áramot, valamint a szárításra felhasznált hőt termelő erőművekben nem fahulladékot, hanem feldolgozásra alkalmas rönköket használnak fel, ezzel párhuzamosan pedig a vállalat egymás után „zsebeli be” a zöldbizonylatokat. A HS közleményében ennek kapcsán az olvasható: a megfelelő minőségű rönköket csak fűrészáru előállításához használják, mivel gazdasági szempontból ennek sokkal nagyobb a hozadéka, mint az energiatermelésnek, ami egyébként csak másodlagos a vállalat számára. Nagy D. István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. március 11.Székelyföldi varázsképek NagyszebenbenA nagyszebeni városházán ma délután nyitják meg a Varázsképek, Székelyföld című, székelyföldi fotósok alkotásait bemutató vándorkiállítást – közölte lapunkkal Toró Attila, a kiállítás társkurátora. A tárlat része a Nagyszebeni Magyar Kulturális Központ tizenegyedik születésnapja alkalmából szervezett rendezvénysorozatnak. Mint Toró hangsúlyozza, a 2011 óta több erdélyi és magyarországi településen bemutatott tárlat lehetőséget teremt arra, hogy a térség negyven fotóművésze 74 alkotásával érzékeltesse, milyennek látják Székelyföldet, továbbá a program és a kiállítás egy Székelyföld fotóarchívum létrehozásának lehetőségére is rámutat. A kiállítást a háromszéki Camera Club Siculorum és a KépVidék Alkotócsoport szervezi. Közleményükben idézik Orbán Balázs sorait is: „mintha e varázsképeket azért állította volna a hon határaihoz, hogy azok a honvágynak magasztos érzetét ébresszék fel a távozó honfikeblekben, hogy azoknak emlékbe vésődő képletei édes vissza-emlékeket költsenek a távozó lelkében, s azt visszavonzzák, visszaédesgessék e szép hazához”. (mol) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) lapozás: 1-18
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
